Sokan azért nem vágnak bele házuk utólagos szigetelésébe, mivel ez igen nagy beruházást jelent, egyszerre igen nagy összeget kell kiadnia az embernek a kezéből. Tudni kell azonban, hogy a megfelelő szigeteléssel a fűtésre költött összeg nagy része megtakarítható, a már néhány éven belül megtérülő beruházás hosszú évtizedekre észrevehetően csökkentheti a rezsiköltségeket.
A legfrissebb felmérések szerint hazánkban különösen nagy problémát jelent az energiaszegénység. A magyar háztartások mintegy tizede minden évben bevételei legalább 34 százalékát csak az energiaszámlák fizetésére költi, ami azt is jelzi, hogy rengeteg a nem megfelelően szigetelt lakóépület.
Ahhoz, hogy jelentős megtakarítást érhessünk el, tudnunk kell, hol és hogyan érdemes szigetelni. Tudnunk kell, hogy nem elég egyszerűen a homlokzati szigetelés megléte, bár igen fontos eleme ez a rendszernek. Egy épület hőveszteségének azonban mindössze harminc százaléka távozik a falakon át. Maga a tető is általában 25-30 százalékért felelős, a nyílászárókon keresztül pedig akár 25 százalék is lehet az arány. Ahhoz tehát, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a ház megfelelően szigetelve van, a falakkal, a tetővel és a nyílászárókkal is foglalkozni kell. Ezért a szigetelés persze drága lehet egy összegben, de sokkal nagyobb megtakarítást is eredményez.
Hogy pontosan meghatározhassuk, hová milyen típusú, milyen vastag szigetelést építsünk be, mindenképpen célszerű előbb szakemberrel konzultálni. Bár nagy odafigyeléssel, ügyességgel a munkák házilag is elvégezhetőek, ezen nem érdemes spórolni. Jól kivitelezve ugyanis akár 30-40 százalékkal is visszafoghatja energiaköltségeinket a beruházás, ha azonban később javításokra van szükség, ismét a zsebünkbe kell majd nyúlni. A beruházás megfontolásakor érdemes figyelembe venni, hogy az átlagos magyar háztartás 42 ezer forintot költ havonta fűtésre, tehát éves szinten akár több százezres megtakarításról beszélhetünk.
