Szigetelések, átalakítások előtt az épületeket gyakran átvizsgálják hőkamerák segítségével, hogy kiderítsék, adott ponton mekkora a hőveszteség, és hogy jelen vannak-e hőhidak.
A hőszigetelés és a belső terekben fellépő penészedés miatt sokszor hallhatunk a hőhidakról, azonban nem mindenki tudja pontosan, miről is beszélünk akkor, ha többdimenziós hőáramlás okoz problémákat a házunkban.
Hőhíd akkor keletkezhet leginkább, ha rosszul illesztették be a szigetelést, nem szigetel rendesen egy vagy több nyílászáró, vagy ha különböző tulajdonságú építőanyagok kerültek egymás mellé. Ilyenkor az adott területen lehűl a levegő és telítettségi pont alá csökken a hőmérséklet.
Mivel ezen a területen a páratartalom is nagy eséllyel megnő, az ilyen pontok vizesedni kezdenek, ezáltal pedig penészedés alakulhat ki. Ajtók, ablakok, hideg sarkok, padló és persze a fal bizonyos pontjai lehetnek veszélyben, ezeket a hőhidakat pedig – bár nem látjuk - sokszor mi magunk is érezzük (elég csak a kezünket odatenni egy-egy ilyen ponthoz).
Gyakori, hogy a nyílászárók felett használt áthidalóknál hőhíd alakul ki, ez az elem ugyanis könnyebben áthűl a környezetnél. Ezeknél az áthidalóknál is kicsapódik a pára, így kockázati tényezőt jelentenek, ha anyaguk eltér a környező építőanyagokétól. Kis odafigyeléssel egy ilyen hőhíd kialakulásának a veszélyét gondos tervezéssel megelőzhetjük.
Legalább ennyire rizikós az olyan terület is, ahol nem egységes a hőszigetelés. Hőhíd alakulhat ki az északi és egyéb tájolású falfelületek között is, hiszen miközben a déli és nyugati oldalt süti a nap, addig az északi oldalt nagyon ritkán éri a meleg.
A hőhídnál fellépő penészgomba gyorsan megtelepszik, és ha a páratartalommal nem kezdünk valamit, képtelenségkordában tartani őket. Párátlanító készülék mellett a hőszigeteléssel is megelőzhető az, hogy a sarkokat, nyílászárók környékét penész borítsa.