Valamikor az előző évszázad hetvenes éveiben, még javában az olajválság alatt, a hőszigetelés szinte a semmiből tört utat magának, hogy a különböző módszerek segítségével csökkentse a rezsiköltségeket és növelje az adott épület komfortfokozatát.
Az energiaárak folyamatosan nőttek, a fosszilis energiahordozó-készlet kimerüléssel fenyeget azóta is, így a hőszigetelés nem csupán egy időszakos divat, hanem tartós igény lett.
Szerepe az, hogy két eltérő hőmérsékletű tér között gátolja a hőközlést, például megvédje az épületbelsőt a kültér hidegétől (vagy melegétől). Segítségével a fűtött helyiségek hővesztesége csökken, és redukálódik az épület energiafelhasználása is.
Mutatva a fontosságát, a hőszigeteléshez számos európai uniós irányelv kötődik, valamint hazai jogszabályi előírások határozzák meg a teendőket az újabb építésű házak esetében is. Nem véletlen, hiszen a ház hőszigetelése a környezetszennyezés csökkentéséhez is hozzájárulhat.
A hőszigetelés lényegét a szerkezeti rétegek által körbezárt levegő adja, a rendszer ugyanis azt az alapelvet használja fel,hogy a nyugalomban lévő levegő a legjobb hőszigetelő anyag.
Használatával megállítható a belső terek hőingadozása, csökkenthetjük az ezzel járó és az épületszerkezetre ható hőterheléseket, elkerülhető a páralecsapódás és megszűnnek a hőhidak. A fűtési energia csökkenése a rezsiben érhető tetten, a kellemesebb levegő pedig a komfortunkat javítja. A megtérülés függ a szigetelés árától és a régi rezsiköltségtől, azonban az esetek nagyobb részében a hőszigetelés kiváló befektetésnek minősül.